Sport kitart�aknak

A hossz�t�vfut�s, f�k�pp pedig a maratoni fut�s nem tartozik a sokak �ltal �z�tt sportok k�z�, hiszen rendk�v�li akarater� �s kitart�st ig�nyel. Nagyfok� meger�ltet�st jelent testnek �s l�leknek egyar�nt. �m mi lehet nagyobb gy�zelem, mint gondos felk�sz�l�st k�vet�en legy�zni a t�vols�got?

Mindannyian ismerj�k a maratoni fut� t�rt�net�t: Kr. e. 490-ben Milti�d�sz seregei Marath�nn�l legy�zt�k a t�ler�ben l�v� perzs�kat. A perzsa haj�had ezut�n Ath�n al� haj�zott, hogy bevegye a v�delem n�lk�li v�rost. A fut�nak az�rt kellett id�ben �rkeznie, hogy riassza az ath�niakat. v�rost. M�s t�rt�n�szek szerint az eg�sz g�r�g sereg rohant vissza Ath�nba sikerrel megv�deni a haz�t, ami tal�n m�g nagyobb h�stett. Annyira, hogy az els� �jkori olimpi�n, 1896-ban Ath�nban m�r versenysz�m volt a maratoni fut�s a maga 42,195 kilom�ter�vel. A gy�ztesnek antik mint�ra �letre sz�l� �tel-, ital-, ruhaell�t�st aj�nlott fel a v�ros, s�t felaj�nlottak hint�t l�val, kecsk�t legel�vel, de egymilli� arany drachm�t �s a stadion�p�t� a l�nya kez�t is! A g�r�g�k szerencs�j�re hazai sportol� lett a gy�ztes, de meg kell eml�ten�nk, hogy a harmadik helyezett a magyar Kellner Gyula lett.

Alapvet�en h�romf�le komoly baj szokott t�rt�nni hossz�t�vfut�s k�zben. A leggyakoribb ezek k�z�l a v�zm�rgez�s.

Megd�bbent�, nem? Azt gondoln�nk, hogy �ppen a kisz�rad�s okoz probl�m�kat, hiszen a fut� h�rom-n�gy �r�n �t izzad �ppen az�rt, hogy ezt elker�lje. Iszik is, amennyi belef�r �s ebb�l lesz a baj: az izzads�ggal s�t is vesz�t, �m a folyad�kkal nem p�tolja azt (kinek van kedve s�s vizet inni?). R�ad�sul az extr�m megterhel�s miatt a vese nem v�lasztja ki a vizet, ez�rt abb�l felesleg lesz a szervezetben, �s ebben a sok v�zben alig lesz n�trium. A k�vetkezm�ny az agy �d�m�ja, ami ak�r hal�los is lehet. Teh�t figyelni kell a kisz�rad�s megel�z�s�re, de sokkal nagyobb baj a t�lhidr�l�s, ez�rt m�rt�kkel kell inni, szakemberek szerint maximum 4-8 decilitert �r�nk�nt, valamilyen sportitalb�l, ami tartalmaz ionokat is!

A sz�vroham a m�sodik helyen �ll a hal�los sz�v�dm�nyek k�z�tt. Szinte mindig olyanokn�l l�pfel, akiknek m�r a fut�s el�tt van egy vagy t�bb rizik�faktoruk, teh�t teljesen eg�szs�gesen nem kell erre sz�m�tani. Kutat�sok kimutatt�k, hogy az extr�m ig�nybev�tel megemeli a v�rben a v�ralvad�st el�seg�t� faktorokat, amik ilyenkor fokozott tromb�zis- �s infarktushajlamot okoznak. Eg�szs�ges emberben nem t�rt�nik semmi, de akinek r�ad�sul �relmeszesed�se vagy m�s alapbetegs�ge van, sz�m�that komoly sz�v�dm�nyre.

A h�guta ritk�bb �s kev�sb� gyakran s�lyos. L�nyege, hogy a sport okozta kifejezett h�termel�st a szervezet az izzads�ggal nem tudja el�g gyorsan elvezetni, a test h�m�rs�klete megemelkedik, ami az agy m�k�d�s�t k�rosan befoly�solja.

A maraton sz�mos egy�b, b�r nem olyam komoly probl�m�t is okozhat

Egy ilyen hossz� t�v lefut�sa annyira megterheli a szervezetet, hogy az eg�sz test mintegy "begyullad", v�laszul az ig�nybev�telre. Sz�mos m�reganyag szabadul fel, rengeteg k�ros �rt�k mutathat� ki a v�rben, minden szerv k�szk�dik, sz�ll�tja a boml�sterm�keket, pr�b�l regener�l�dni. A mozg�sszerveket is hihetetlen�l megterheli a hossz�t�vfut�s, a megl�v� apr� s�r�l�sek �ri�si probl�m�v� v�lhatnak, ak�r maradand� k�vetkezm�nyekkel. Ugyanakkor azt is kimutatt�k, hogy eg�szs�ges emberekben a maraton lefut�sa nem okoz semmilyen �z�leti, izom- vagy csontk�rosod�st. Mint minden megterhel�s, a maratoni fut�s is "lenull�zza" az immunrendszert, teh�t ut�na nagyobb es�llyel lehet sz�m�tani megbeteged�sre.

L�thatjuk, a hossz�t�vfut�s nem j�t�k. Egy "maratoni orvos" mond�sa szerint olyan, mint "egy j� dolog t�ladagol�sa". De az is nyilv�nval�, hogy megfelel� �s felel�s felk�sz�l�ssel biztons�gosan lefuthat�. Legt�bbsz�r egy m�r megl�v� �llapot, betegs�g sz�ks�ges ahhoz, hogy a maratoni fut�s miatti megterhel�s bajt okozzon. Teh�t aki nekiv�g a t�vnak, annak meg kell gy�z�dnie arr�l, hogy eg�szs�ges. Felt�tlen�l vegyen r�szt orvosi vizsg�laton, gy�z�dj�n meg sz�ve, �rrendszere, �z�letei eg�szs�g�r�l. Ha ez rendben van, gondos, h�napokig tart� felk�sz�l�ssel v�gjon neki az embert pr�b�l� feladatnak.

Egy j�l megtervezett �s fegyelmezetten kivitelezett felk�sz�l�si edz�sterv ut�n a szakemberek szerint b�rki le tudja futni a maratont.

dr. K�llay Kriszti�n