Az i. e. 490-ben v�vott �tk�zetben siker�lt a g�r�g�knek els� �zben gy�zedelmeskedni�k a perzs�k felett sz�razf�ld�n. "A gy�zelem j�csk�n megn�velhette az ath�niak �nbizalm�t, hiszen vil�goss� v�lt sz�mukra: sikeresen szembe tudnak sz�llni a perzs�kkal" - nyilatkozta John Lazenby, a Newcastle Egyetem t�rt�n�sze. "Ha viszont a perzs�k nyertek volna, biztos megh�d�tott�k volna a g�r�g ter�leteket."

A j�l ismert legenda szerint mikor a csata v�get �rt, a g�r�g�k h�rn�k�t k�ldtek a 42 kilom�terre fekv� Ath�nba. Ez volt a vil�g els� marath�ni fut�sa. Mikor a h�si h�rhoz� meg�rkezett a v�rosba, a k�vetkez� szavakkal esett �ssze: "�rvendezzetek, gy�zedelmeskedt�nk!", majd a kimer�lts�gt�l azonnal meghalt. A legt�bb t�rt�n�sz azonban �gy v�li, hogy a t�rt�netnek ez a r�sze csup�n m�tosz.

A marath�ni csata �ltal�nosan elfogadott id�pontja i. e. 490. szeptember. 12-e. Ezt a tizenkilencedik sz�zadi t�rt�n�sz, August Boeckh �llap�totta meg H�rodotosznak a csata ut�n nem sokkal �rt m�ve alapj�n (A g�r�g-perzsa h�bor�). H�rodotosz ugyanis le�rja, hogy az ath�niak seg�ts�g�l h�vt�k a 240 km-re �llom�soz� sp�rtai sereget is a perzs�k ellen. A sp�rtaiak a Karneia-�nnep vall�si k�telezetts�gei miatt azonban csak k�sve indultak az ath�niak seg�ts�g�re. Boeckh a Karneia-�nnep id�pontj�t az ath�ni napt�rral egybevetve sz�m�totta ki a csata id�pontj�t.

"Azt vett�k �szre, hogy Boeckh dat�l�si elj�r�sa, mely az ath�ni napt�rat haszn�lja, tele van komoly hib�kkal" - mondta Donald Olson, a Texasi �llami Egyetem csillag�sza. "Mivel a Karneia sp�rtai �nnep volt, megvizsg�ltuk a sp�rtai napt�rat" - folytatta. B�r mindk�t napt�r a holdciklusokat k�veti, m�gsem azonosak. Am�g az ath�ni �v a ny�ri napfordul� ut�ni els� �jholddal kezd�dik, addig a sp�rtai �v az �szi nap�jegyenl�s�g ut�ni els� teliholddal kezd�dik.

Olson �s munkat�rsai kisz�molt�k, hogy az i.e. 491-490-es �vben 10 �jhold volt az �szi nap�jegyenl�s�g �s a ny�ri napfordul� k�z�tt, egyel t�bb mint szokott. Ennek oka egyszer�: a szol�ris �v nem egyszer�en a lun�ris h�napok megsokszoroz�d�s�b�l �ll �ssze.

Ebb�l k�vetkezik, hogy a sp�rtai napt�r egy h�nappal az ath�ni el�tt j�rt abban az �vben, �gy a marath�ni csata az eddig gondolt szeptember helyett augusztus 12-�n volt. A fut� ezek szerint a ny�ri h�s�gben sz�vrohamot kaphatott, ezzel magyar�zhat� az �sszees�s.

Lazenby azonban tov�bbra is szkeptikus Olson�k elk�pzel�seivel kapcsolatban: "A marath�ni fut�snak nagyon kev�s bizony�t�ka van. Nincs is eml�tve eg�sz Plutarkhoszig, aki viszont a csata ut�n 500 �vvel �lt. Azt pedig, hogy Plutarkhosz honnan vette a t�rt�netet, nem tudjuk." Lazenby szerint a t�rt�net olyan epiz�d, amit a kort�rs H�rodotosz biztos nem hagyott volna ki a hasonl� esem�nyeket felvonultat� m�v�b�l.