Tartalom
A maratoni futs s az angol kirlyn
A maratoni futs tvja szz-egynhny mterrel hosszabb, mint az eredeti Athn-Maraton tvolsg. Ennek mi az oka? A legenda szerint az els versenyen a kirlyi leltt kellett ennyivel odbb pteni...
Van valami valsgalapja, mg ha nem is pontosan igaz. Az els jkori olimpit Athnban rendeztk 1896-ban. A legnagyobb rdeklds a Michel Bral nyelvsz s trtnsz ltal meglmodott maratoni futst vezte.
Walter Umminger A sport krnikja cm knyve szerint a Philippidsz futsa ugyan nem hitelestett, de valszn. Mr a 490-es marathni csata eltt segtsgrt szalajtottk Sprtba az athni Philippidszt, hogy kzlje a perzsa partraszlls hrt. A 255 km-es tvot 24 ra alatt tette meg Argoliszba, Arkadia hegyein keresztl futva. Miutn egy napig hiba trgyalt a sprtaiakkal, 24 ra alatt ismt visszafutott.
A Marathntl Athnig tart utat egybknt 40,42 km-nek mondtk, valjban azonban csak 36,7 km volt. Az els olimpikon mg csak krlbell mrtk le a legends kori hrviv ltal lltlag lefutott tvot. Az 1908-as londoni olimpira 42 kilomterre nveltk a tvot, ennyi volt ugyanis az t a Windsori kastlybl a White-City stadionig. Ezt a 42 kilomtert aztn mg meg kellett toldani 195 mterrel, miutn Alexandra kirlyn tiltakozst fejezte ki amiatt, hogy a futk nem a stadion kirlyi dszpholya eltt rnek clba. Az ezt kvet olimpiai jtkokon megint ms tvokat futottak a maratonistk. A vgleges s ma is rvnyes hosszt 1921-ben rgztette a nemzetkzi atltikai szvetsg (IAAF), s 1924-ben mr eszerint zajlott a verseny.
|