A maratoni fut�s �s az angol kir�lyn�

A maratoni fut�s t�vja sz�z-egyn�h�ny m�terrel hosszabb, mint az eredeti Ath�n-Maraton t�vols�g. Ennek mi az oka? A legenda szerint az els� versenyen a kir�lyi lel�t�t kellett ennyivel od�bb �p�teni...

Van valami val�s�galapja, m�g ha nem is pontosan igaz. Az els� �jkori olimpi�t Ath�nban rendezt�k 1896-ban. A legnagyobb �rdekl�d�s a Michel Br�al nyelv�sz �s t�rt�n�sz �ltal meg�lmodott maratoni fut�st �vezte.

Walter Umminger A sport kr�nik�ja c�m� k�nyve szerint a Philippid�sz fut�sa ugyan nem hiteles�tett, de val�sz�n�. M�r a 490-es marath�ni csata el�tt seg�ts�g�rt szalajtott�k Sp�rt�ba az ath�ni Philippid�szt, hogy k�z�lje a perzsa partrasz�ll�s h�r�t. A 255 km-es t�vot 24 �ra alatt tette meg Argoliszba, Arkadia hegyein kereszt�l futva. Miut�n egy napig hi�ba t�rgyalt a sp�rtaiakkal, 24 �ra alatt ism�t visszafutott.

A Marath�nt�l Ath�nig tart� utat egy�bk�nt 40,42 km-nek mondt�k, val�j�ban azonban csak 36,7 km volt. Az els� olimpi�kon m�g csak k�r�lbel�l m�rt�k le a legend�s �kori h�rviv� �ltal �ll�t�lag lefutott t�vot. Az 1908-as londoni olimpi�ra 42 kilom�terre n�velt�k a t�vot, ennyi volt ugyanis az �t a Windsori kast�lyb�l a White-City stadionig. Ezt a 42 kilom�tert azt�n m�g meg kellett toldani 195 m�terrel, miut�n Alexandra kir�lyn� tiltakoz�s�t fejezte ki amiatt, hogy a fut�k nem a stadion kir�lyi d�szp�holya el�tt �rnek c�lba. Az ezt k�vet� olimpiai j�t�kokon megint m�s t�vokat futottak a maratonist�k. A v�gleges �s ma is �rv�nyes hosszt 1921-ben r�gz�tette a nemzetk�zi atl�tikai sz�vets�g (IAAF), �s 1924-ben m�r eszerint zajlott a verseny.